A beszállítóknak csak most kezdődik a válság

A március elején tapasztalt 88 napos átlagos fizetési határidő június elejére 50 százalékkal, 132 napra nőtt – áll a követelésmenedzsmenttel foglalkozó Direktinfo Kft. három ágazatot áttekintő elemzésében. A fizetési fegyelem döbbenetes mértékű romlását a beszállítók jelentős része képtelen lesz finanszírozni – és ez még korántsem a mélypont. (ProfitLine.hu)

Az ágazatonként több tízezer számla alapján elkészített júniusi statisztikában szereplő fizetési határidő és késedelmi adatok semmi jót sem ígérnek a beszállítói oldalnak. Megdöbbentő, hogy márciushoz képest röpke két hónap alatt 50 százalékos határidő-növekedés mutatkozik. Úgy látom, hogy a válság az év elején csak meglegyintett, most viszont pofoz bennünket, de a következő időszakban jelentős számú vállalkozást padlóra is küld – jelentette ki Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. A felmérésben a megállapodásban rögzített fizetési határidők, a késedelmes napok száma, valamint az ezek összegéből adódó teljes finanszírozási időszakok változásait vizsgálták. A könnyűipari kereskedelemben a legrosszabb a helyzet. A késedelmes napok száma március óta több mint a duplájára, 44-ről 92 napra nőtt úgy, hogy a felek a közösen meghatározott fizetési határidőt 35 napról 52 napra tolták ki, így a tényleges kifizetés ebben az ágazatban átlagosan a 144. nap környékén történik meg. A haszongépjármű-kereskedelemben annak ellenére nőtt 81 százalékkal 85 napra a fizetési késedelem, hogy a piaci szereplők március óta a hivatalos fizetési határidőt 26 napról 18 napra szorították le. Ez azt bizonyítja, hogy recesszióban az adminisztrációs intézkedések önmagukban nem elegendők. Az építőanyag-kereskedelemben tapasztalható a legkisebb romlás, „csupán” 30 százalékkal nőtt a késedelmes napok száma. Ugyanakkor a hivatalosan elfogadott fizetési határidő itt a legmagasabb, 54 nap. A kisebb mértékű romlásnak magyarázata lehet, hogy ezt az ágazatot érte el legelőször a válság, így a hanyatlás már a lassuló szakaszba ért. Ezt bizonyítja az is, hogy a tényleges kifizetési határidő már márciusban is 121-napnál járt, júniusban pedig elérte a 153 napot. Csatlós Csilla a fizetési késedelem növekedésének okaként a recessziót és a banki finanszírozás megszűnését nevezte meg. A vásárlóerő csökkenésének hatására a beszállítói körben egyre erősebb az eladási kényszer. Ez és a bankok kivonulása a gazdaságból a beszállítói kört kényszerfinanszírozóvá tette. Az nem megoldás, hogy a végtelenségig toljuk ki a fizetési határidőt, mivel erre rámegy mindenki, kereskedő és gyártó egyaránt. Nem szabad elfelejteni, hogy minél régebbi egy kinnlevőség, annál nehezebb érvényesíteni. A behajthatatlan kinnlevőségek felhalmozódása ellen pedig egyet tanácsolhatok: a bizalmatlanság, a gyanakvás, a partnerek leinformálása és a követeléskezelés legyen egy cég mindennapos gyakorlatának része – fogalmazott az ügyvezető